Utazgatok, tehát vagyok

2008.12.03. 20:27 | Avvocatessa | Szólj hozzá!

 

A minap megint tanulságos eset történt velem. Szokás szerint péntek este vonattal, intercityvel utaztam haza, szeretett szülővárosomba, Budapestről. A 2 óra 50 perces utat azonban egy órás késéssel tettük meg, mert – számomra ismeretlen okból – két állomáson is 20-25 percet vesztegelt a vonat. Végre, este 10-re megérkeztünk, és az utasok többsége egyből rohant visszaváltani a helyjegyet. Az ugyanis ’köztudomású’, hogy ha az IC 20 percnél többet késik, akkor a helyjegy ára visszajár. Nagyon helyes, bár furcsálltam, hogy arra, hogy jelen esetben vissza lehet váltani a jegyet, senki, sem a kalauz, sem a hangosbemondó nem hívta fel a figyelmet. Mivel este 10-kor, négy órás utazás után nem akartam fél órát még sorban is állni, hazafele vettem az irányt, gondolván, vasárnap úgyis ismét jövök az állomásra, és akkor hátha kevesebb sorbaállással megúszom. Ez naiv elképzelés volt, mert vasárnap egy undok pénztáros közölte, hogy csak 24 órán belül váltják vissza a helyjegyet, ergo szombat estig. Amikor az IC-ről leszálltunk, minderről természetesen, semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Minek is, hisz bizonyára benne van az általános szerződési feltételekben, amit minden lelkiismeretes MÁV utasnak kívülről kell fújnia. Hát mivel töltötte a buta utas azt az egy plusz órát, miért nem tanulmányozta át az utazási feltételeket? Én ezt a 24 órás határidőt igen kevésnek tartom. Hozzá teszem, hogy a jegyet nem lehet akárhol visszaváltani, csak azon az állomáson, ahol a késett intercityről leszálltam. Azonban lehettek olyan utasok, akik tovább utaztak, más vonattal, és emiatt nem tudták visszaváltani a jegyet. A menettérti jegy 200 km esetén 1 hónapig érvényes, tehát 1 hónap múlva is visszamehetek vele. Indokolatlanul egyoldalú a MÁV által alkalmazott megkötés. Tudom, hogy utóbb nehézségekbe ütközhet annak bizonyítása, hogy az IC tényleg késett. A nyilvántartások azonban bizonyára nem semmisülnek meg 24 órát követően. Példaként feltételezem, hogy a mozdonyvezetők és a személyzet túlóráit nyilvántartják, méghozzá legalább 1 hónapig. De biztos vagyok benne, hogy más nyilvántartások is vannak.
Azt már nem is említem, hogy jobb sorsú utasok, valahol nyugaton egy órás késés után nem csak a helyjegy árát, de a menetjegy arányos részét is visszakapják. Hiszen az ottani vasúti szolgáltató bizonyára rájött már arra, hogy az egy órával hosszabb menetidő korántsem az a szolgáltatás, amit eredetileg vállalt a szolgáltató. Ha én tudom előre, hogy a menetidő nem 3, hanem 4 óra lesz, akkor bizony lehet, hogy a 3 és fél órás autóbusz-utat választom, vagy inkább drágábban, autóval megyek, de 2 és fél óra alatt megérkezem. Vajon ezt a MÁV-nál mikor értik meg?  
Utóbb, kutakodva a neten kiderült, hogy nem csak én tartom visszásnak a MÁV eljárását, hanem a Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet is. 2008. augusztusában megtámadták az ÁSZF ide vonatkozó rendelkezéseit. Kíváncsian várom az eredményt, és szurkolok nekik. A jegyet meg tartogatom, hátha visszamenőleges lesz a döntés. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://avvocatessa.blog.hu/api/trackback/id/tr78802244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása